Felkszt tbor
Man 2006.10.19. 15:04
A 16 dnts kivlasztsa eltt a tncosok egy felkszt tborban vettek rszt,hogy minl jobban meg tudjk gyzni a zsrit.
Ami a zenben az sszhangzattan, az a tncban a balett: a tnckultra alapja. Ez minden mozgsmûvsz kzs nyelve, a szigor gyakorlatoktl egszen a bonyolult francia kifejezsekig. XV. szzadi kialakulsa ta rengeteg vltozson ment keresztl, de a mai napig klnleges elegancia s egyedlll eszttikai minõsg jellemzi. A tncos lelke a testtudat. A tudatos mozgshoz pedig a balett kegyetlen, de csodlatos iskolja a legbiztosabb t.
A bemelegtõ balett-ra Demcsk Ottval, a Gyõri Balett alapt tagjval termszetesen csak egy azok kzl a mûfajok kzl, amelyekkel a felkszlsk alatt ismerkedhetnek majd, hiszen tanulnak mg swinget, kortrs-tncot, s modern jazz-t is a tz nap alatt.
„Nagyon rdekes ez a tz nap, mert n azt gondolom, hogy borzaszt megterhelõ lesz a gyermekeknek. Br nem nagyon hiszem, hogy sokan csinltak mr ilyen jellegû dolgot, viszont rendkvli mdon meg lehet ltni azt, hogy kinek milyen a koncentrl kpessge. Miutn õk vlasztottk ezt, hogy versenyezni akarnak, s be akarnak kerlni a legjobb tizenhatba, ettõl van egyfajta nyitottsg s egy hihetetlen munkatemp” – mondta Ladnyi Andrea, a verseny vezetõ koreogrfusa.
A balett-ra utn egy teljesen ms mûfajjal, s termszetesen egy msik koreogrfussal is megismerkedhettek a tncosok. „A jazznak is megvan egy vonalas vezetsi stlusa. Az n stlusom annyival tr el, hogy sokkal inkbb beleviszek egy mai letrzsû, cool-os, laza dolgot, s van egy tartott, egy technikai rsze a dolognak. Ezekkel jtszom…” – mondta Bnki Zsolt Fge, koreogrfus.
Az egyes rk kztt alig-alig volt idõ pihenni, de a tncosokon ez egyltaln nem ltszott. Volt, akinek a jazz okozott problmt, de olyanok is akadtak, akik a hip-hop mûfajban nem talltk mg meg magukat. Utcai harc, gett, bandahbor, ez Bronx. New York hres vrosnegyede, a ’70-es vek derekn: itt szletik a hip-hop mûfaj, amely zenben s tncban igazi forradalom. Az amerikai sznesbõrû kisebbsg indulja. „Nagyon-nagyon kpzettek ezek a gyerekek. Azt gondolom, minden kpzeletet fellml: akrobatikt tudnak, forogni tudnak, radsul az alkati felptsk is nagyon j” – mondta Seres Attila, koreogrfus.
Az egyik legnagyobb meglepetst a swing ra hozta. A tnc dinamikja s stlusa j lendletet adott a napnak. A swing a mai sznpadi s klubtncok alapja, mindezek kezdete. A ’20-as vek harlemi kocsmiban kialakult mûfaj, az eurpai s afrikai rksg tvzete, a gykerek jrafogalmazsa. „Minden-minden, ami a tncban szksges, alapvetõen kell a swingbe. Az, hogy kitncold ezt a tempt, a ritmikjt, az rzsvilgt, ahhoz bele kell tenned egszben magad” – mondta Bbis Lszl, koreogrfus.
Mg egy klnleges ra vrta a rsztvevõket: Ladnyi Andrea kortrstnc rja, amely fõleg a knnyû mûfajbl rkezõket hkkentette meg. „Ezek az rk, s az itt megszerzett tuds szerintem rendkvl fontosak a mostani megmrettets szempontjbl. Az egsz arrl szl, hogy az llkpessgk s a koncentrcijuk meddig fejleszthetõ. Azt gondolom, remekl dolgoznak” – mondta Ladnyi Andrea, vezetõ koreogrfus.
A zsûri kt tagja, Juronics Tams s Kevehzi Gbor nem tudott vrni a tizedik nap vgig: megltogattk a tncosokat munka kzben, hogy sajt szemkkel bizonyosodjanak meg arrl, mennyit fejlõdtek a vlogats ta. „Nem kizr ok, ha valaki a klasszikus balettben nem olyan j, de azt hozz kell tegyem, hogy a trde ki legyen nyjtva, hogy a spicce le legyen fesztve, hogy a cspõ s a felsõtest mozgsa koordinlva legyen a test mozgsval: ezt mind a klasszikus alapokkal lehet megtanulni” – mondta Kevehzi Gbor, a Megatnc zsûritagja.
Elrkezett a dnts elõtti utols nap: a tncosok ezen a napon lttk utoljra a prbatermeket, hiszen a kvetkezõ helyszn, ahol legkzelebb egytt tncolnak, mr a bevilgtott stdi. Kznsgk pedig a Megatnc t fõs zsûrije…
A zsûri tagjai a nagy dnts elõtt a vgsõkig prbltk meggyõzni egymst: a tizenhat legjobbat kerestk. Azt a tizenhatot, aki a dntõkben htrõl-htre, minden mûfajban kpes lesz bizonytani a tudst. A zsûri, kemny vitk utn vgl meghozta a dntst.
|